Olcsó repülőjegyek Craiovába ennyitől: EUR14*

A Zsil folyó mentén található Pelendava egykori dák erődje fokozatosan sajátos társadalmi-gazdasági életnek adott teret. Már jóval a Basarab Laiotă herceg által 1475. június 1-én aláírt első írásos bizonyítékot megelőzően Craiova néven ismerték (régi magyar neve Királyi). Craiova később Craioveşti Banie székhelye lett, innen indult útjára II. Mihály havasalföldi fejedelem (Vitéz Mihály), aki rövid időn belül Moldva és Erdély fejedelme lett, és Románia első egyesítőjének is tartják.Craiova napjainkra valódi világvárossá nőtte ki magát modern épületeivel, erőteljes ipari jellegével, valamint társadalmi és kulturális jelentőségével.

Több mint 12 000 cég működik a városban, nagy részük (kb. 70%) ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és import-export, illetve építőipari tevékenységet folytat.A mai Craiova kulturális jelentőségét olyan rangos intézmények adják, mint például a Nemzeti Színház, az Elena Teodorini Opera- és Operettszínház, a Bábszínház, az Oltenia Állami Filharmonikus Zenekar, az Oltenia Múzeum, a Művészeti Múzeum, a Traian Demetrescu és Elena Farago emlékházak, valamint a Román Írók Szövetségének craiovai ága.

Craiova építészete

A világháborúk közötti időszakban Craiova építészetét leginkább a kubista stílus jellemezte, de már a modern hatások is egyre inkább érvényre jutottak. Constantin Iotzu építész nevéhez két híres, román stílusú épület fűződik: az úgynevezett Fehér ház és a Ramuri-palota.Ugyanebben az időszakban épültek a város fontos gazdasági és kulturális intézményei is: a Grafikusművészeti Intézet, az Elena Cuza Nemzeti Középiskola, a Buzești Fivérek Nemzeti Középiskola, a Gheorghe Chițu Kereskedelmi Középiskola, a Palace Hotel, a Városháza (korábban a Discount Bank épülete), valamint a Madonna Dudu templom.

Parkok és kertek

A Romanescu park, amely egy több mint 96 hektár területű komplexum része, Craiova egyik legvonzóbb látnivalója. 1903 februárjában nyitották meg, és ma Románia egyik legjellemzőbb tájművészeti látványosságának nevezhető. A Szent Dumitru park (Baniei-kert) gyönyörű példa arra, hogyan simulnak bele a történelmi Craiova látnivalói (Baniei-ház, Szent Dumitru-székesegyház) a 23 800 négyzetméternyi parkosított zöld közterületbe. Itt áll a Buzeşti fivérek szobra, rózsákkal körülvéve. 

A Craiova északnyugati központi részén található, E. Redont francia tájépítész által eredetileg közparknak tervezett kertet 1952 után alakították botanikus kertté, ahol a kikapcsolódás mellett a szakembereknek lehetőségük van növénytani kutatásokat is végezni. 

A külvárosi részek nagy kiterjedésű parkjai külön kategóriát alkotnak. A Zsil melletti erdős rét egyszerre kínál lehetőséget városnézésre, pihenésre, sétákra és túrázásra, sportra, kempingezésre, sőt szobrászkodásra is.