Görögország – és ugyanakkor összességében az egész nyugati civilizáció – ősi fővárosa egyetlen szóval jellemezve: összetett. Zsúfolt lesz? Igen. Zajos? Nagyon. Perzselően meleg? Néha. Mindezek ellenére is legszívesebben örökre ott maradna? Ebben biztos lehet. A közismert nevek egész enciklopédiát kitöltő sorának születési helye, Platontól és Szókratésztől kezdve Tommy Lee-n át egészen Arianna Huffingtonig (nem beszélve magáról az „enciklopédia” szóról) – Görögország legnagyobb metropolisza mindennél többet ígér és többet is ad. A több mint 3000 éves írott történelmének köszönhetően szinte lehetetlen felfogni a város kulturális és politikai hatását, amelyet a római birodalomra, az európai kontinensre és általában a világtörténelemre gyakorolt. Athén azonban messze nem valami poros régi múzeumváros. Európa legrégebbi fővárosa tele van a nyüzsgő utcákon, a családi tulajdonú tavernákon, a hipsztertanyákon és a megannyi üzlet alkotta dzsungelen végigsöprő életerővel, lendülettel, valamint határtalan kreativitással.
Az első dolog, amit tudni kell Athén rövid történetéről, hogy nincs olyan, hogy „Athén rövid története”. A város története egy neolit kori településre nyúlik vissza, amelyet már az időszámításunk előtt 7000-ben laktak. Tengeri kikötője fejlődésének köszönhetően a városállammá alakuló ókori Athén elismertsége is meredeken ívelt felfelé. A csúcsra Periklész alatt jutott az 5. században: ekkor épült a város védjegyének is számító számos temploma, köztük a Parthenon, és ekkor virágoztak a különféle művészetek, a színház és a filozófia is. Manapság Athén dacos szelleme büszke a múltra és várja a jövőt – és minden esetben asziga, sziga(lassan, csak lassan) filozófiáját követi.
Válassza Görögország szent szikláját, az athéni Akropoliszt az ókori világ számtalan csodája felfedezésének kiindulópontjául. A neolitikumban először katonai erődítmény, majd a mükénéi időkben Athéné tiszteletének szentelt hely: jelenlegi formáját az athéni demokrácia idején, Periklész (az „első polgár”) alatt nyerte el. Az ókori fellegvárban három híres templom található, a Parthenon, az Erechteion és Niké temploma. A legikonikusabb természetesen a Parthenon, Görögország legnagyobb dór stílusú temploma, amely pentelikoni márványból épült, a várost védelmező istennő tiszteletére. Érdekesség: oszlopai úgy lettek kialakítva, hogy teljesen egyenes vonalú szerkezet vizuális illúzióját kelthessék. Valójában a templomban nincs egyetlen egyenes vonal sem. A Nemzeti Régészeti Múzeumban található a világ első számú görög régiséggyűjteménye, közülük mintegy 11 000 műtárgy a történelem előtti idők kezdetétől a késő ókorig tartó időszakból származik. Az állandó kiállítás igazi gyöngyszeme Agamemnón maszkja, amely Cathy Gere kortárs tudománytörténész szerint a „történelem előtti idők Mona Lisája”. A város legforgalmasabb bevásárlóutcája, az Ermú utca közepén található Kis Metropolisz, vagyis az Agiosz Elefteriosz templom főbiccentés a bizánci kor Athénja előtt. Ha már a kisebb templomokról beszélünk: Athén hét dombjának legmagasabbikának, a Lükabéttosznak tetején a hófehér Szent György-kápolna az Athéné istennő kedvenc városára nyíló lenyűgöző, körpanorámás kilátással jutalmazza a látogatókat.
Az athéniak egyszerű hozzáállása az ételekhez a következő: az étel legyen egyszerű, friss, ízletes és ami a legfontosabb – legyenek közösen elfogyaszthatók. A horiatiki saláta ennek a filozófiának az igazi megtestesítője. Ez a főételként vagy előételként fogyasztott, paradicsom, uborka, fejes saláta, hagyma, paprika, feta sajt és lédús olajbogyó vitaminokban gazdag keverékéből álló étel a görög asztalok sztárja. Ne hagyja ki. Városszerte kaphatók a könnyű, ízben gazdag és szuper egészséges hallevesek, amelyeket szezonális halakból és zöldségekből készítenek, és amelyeket feltétlenül ki kell próbálniuk a tenger gyümölcseit kedvelőknek. A pasztatszio a leggörögebb komfortétel: lényegében fűszeres darált marhahús tésztával és sűrű besamelmártással rétegezve, ropogósra összesütve.
Az athéni Elefthériosz Venizélosz nemzetközi repülőtér (ATH) 27 kilométerre keletre található Athén városközpontjától, és Spáta település külvárosával határos. A vasútállomás közvetlenül a repülőtéri terminál szomszédságában található, és onnan indul a városba tartó 3-as metró és az elővárosi vasút (a proasztiakosz) is. Az X93, X95, X96 és X97 buszjárat szintén közvetlen kapcsolatot teremt a várossal. Taxi és autókölcsönzési lehetőség is rendelkezésre áll.
Athénban forró nyarakat hozó, mediterrán éghajlat uralkodik, és lényegében két évszak van: a perzselő, száraz nyár és a csapadékos, enyhe tél. Július és augusztus a legszárazabb hónap, ilyenkor a napi átlaghőmérséklet harminc fok feletti, és a forróság jelentős hullámokban érkezik. Az athéni városi üdülésre a tavasz vagy az ősz a legalkalmasabb. Ha pedig szeretné elkerülni a tömeget, és (szinte) csak magának akarja az Akropoliszt, válassza a téli hónapokat.