A következők miatt érdemes Athénba repülnie:

Az első dolog, amit tudni kell Athén rövid történetéről, hogy nincs olyan, hogy „Athén rövid története”. A város története egy neolit kori településre nyúlik vissza, amelyet már az időszámításunk előtt 7000-ben laktak. Tengeri kikötője fejlődésének köszönhetően a városállammá alakuló ókori Athén elismertsége is meredeken ívelt felfelé. A csúcsra Periklész alatt jutott az 5. században: ekkor épült a város védjegyének is számító számos temploma, köztük a Parthenon, és ekkor virágoztak a különféle művészetek, a színház és a filozófia is. Manapság Athén dacos szelleme büszke a múltra és várja a jövőt – és minden esetben asziga, sziga(lassan, csak lassan) filozófiáját követi.

Az athéni Akropolisz és más ókori csodák

Válassza Görögország szent szikláját, az athéni Akropoliszt az ókori világ számtalan csodája felfedezésének kiindulópontjául. A neolitikumban először katonai erődítmény, majd a mükénéi időkben Athéné tiszteletének szentelt hely: jelenlegi formáját az athéni demokrácia idején, Periklész (az „első polgár”) alatt nyerte el. Az ókori fellegvárban három híres templom található, a Parthenon, az Erechteion és Niké temploma. A legikonikusabb természetesen a Parthenon, Görögország legnagyobb dór stílusú temploma, amely pentelikoni márványból épült, a várost védelmező istennő tiszteletére. Érdekesség: oszlopai úgy lettek kialakítva, hogy teljesen egyenes vonalú szerkezet vizuális illúzióját kelthessék. Valójában a templomban nincs egyetlen egyenes vonal sem. A Nemzeti Régészeti Múzeumban található a világ első számú görög régiséggyűjteménye, közülük mintegy 11 000 műtárgy a történelem előtti idők kezdetétől a késő ókorig tartó időszakból származik. Az állandó kiállítás igazi gyöngyszeme Agamemnón maszkja, amely Cathy Gere kortárs tudománytörténész szerint a „történelem előtti idők Mona Lisája”. A város legforgalmasabb bevásárlóutcája, az Ermú utca közepén található Kis Metropolisz, vagyis az Agiosz Elefteriosz templom főbiccentés a bizánci kor Athénja előtt. Ha már a kisebb templomokról beszélünk: Athén hét dombjának legmagasabbikának, a Lükabéttosznak tetején a hófehér Szent György-kápolna az Athéné istennő kedvenc városára nyíló lenyűgöző, körpanorámás kilátással jutalmazza a látogatókat.

Történelmi szuvlaki: gasztrokalandok a görög fővárosban

Az athéniak egyszerű hozzáállása az ételekhez a következő: az étel legyen egyszerű, friss, ízletes és ami a legfontosabb – legyenek közösen elfogyaszthatók. A horiatiki saláta ennek a filozófiának az igazi megtestesítője. Ez a főételként vagy előételként fogyasztott, paradicsom, uborka, fejes saláta, hagyma, paprika, feta sajt és lédús olajbogyó vitaminokban gazdag keverékéből álló étel a görög asztalok sztárja. Ne hagyja ki. Városszerte kaphatók a könnyű, ízben gazdag és szuper egészséges hallevesek, amelyeket szezonális halakból és zöldségekből készítenek, és amelyeket feltétlenül ki kell próbálniuk a tenger gyümölcseit kedvelőknek. A pasztatszio a leggörögebb komfortétel: lényegében fűszeres darált marhahús tésztával és sűrű besamelmártással rétegezve, ropogósra összesütve.

Athéni repülőtér

Az athéni Elefthériosz Venizélosz nemzetközi repülőtér (ATH) 27 kilométerre keletre található Athén városközpontjától, és Spáta település külvárosával határos. A vasútállomás közvetlenül a repülőtéri terminál szomszédságában található, és onnan indul a városba tartó 3-as metró és az elővárosi vasút (a proasztiakosz) is. Az X93, X95, X96 és X97 buszjárat szintén közvetlen kapcsolatot teremt a várossal. Taxi és autókölcsönzési lehetőség is rendelkezésre áll.

Athén időjárása

Athénban forró nyarakat hozó, mediterrán éghajlat uralkodik, és lényegében két évszak van: a perzselő, száraz nyár és a csapadékos, enyhe tél. Július és augusztus a legszárazabb hónap, ilyenkor a napi átlaghőmérséklet harminc fok feletti, és a forróság jelentős hullámokban érkezik. Az athéni városi üdülésre a tavasz vagy az ősz a legalkalmasabb. Ha pedig szeretné elkerülni a tömeget, és (szinte) csak magának akarja az Akropoliszt, válassza a téli hónapokat.