A Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1103 Budapest, Kőér utca 2/A B. ép II-V.) a közte és a Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) közötti felülvizsgálati eljárásban a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VI.30.535/2021/8. számú, 2022. november 8. napján kelt jogerős ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 20.Gf.40.115/2021/10-I. számú, 2021. november 18. napján kelt ítélete alapján az alábbi közleményt teszi közzé:
„Közlemény:
A Fővárosi Ítélőtábla 2021. november 18-án kelt 20.Gf.40.115/2021/10-I. számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által légi személyszállítási szerződés megkötésére irányuló szerződésekben 2018. október 10-től, a per tárgyává tett általános szerződési feltételeket nem érintően 2019. december 5-től, majd 2020. július 1-től módosított, jelenleg is használt fogyasztói szerződések részévé váló Légi Személy- és Poggyászfuvarozási Üzletszabályzatának alábbi szövegrészei az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem értini azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig, 2019. október 25-ig már teljesítettek:
„Törékeny tárgy fuvarozása esetén a törékeny tárgyban esetleg bekövetkező kárért nem vállalunk felelősséget. Törékeny tárgyat tartalmazó Poggyászt Feladott Poggyászként csak Limited Release Címkével fuvarozunk.” (ÁSZF 14.4.4. pont)
A támadott kikötés azért tisztességtelen, mert a törékeny tárgy fuvarozását külön díj mellett úgy vállalja a légitársaság, hogy egyúttal kizárja a felelősséget a törékeny tárgyban keletkezett károkért. Ezzel a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg.
„(…) és további felelősséggel ön felé a Wizz Air nem tartozik (…) és/vagy egyéb kártérítésre/kártalanításra vagy egyéb kompenzációra (…)” (ÁSZF 15.3.2. pont)
„(…) és további felelősséggel a Wizz Air nem tartozik.” (ÁSZF 15.4.1. pont)
A támadott kikötések azért tisztességtelenek, mert a járatok törlésére, jelentős késésére vonatkozóan az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete, valamint a nemzeti jog által biztosított kártérítési, kártalanítási és kompenzációra jogosító felelősséget a helyettesítő fuvarozás és az útmegszakítás esetére kizárja.
„(…) múlva (…)” (ÁSZF 17.3.3. pont)
A kikötés azért tisztességtelen, mert a baleseti segítségnyújtás céljából előlegként kifizetendő
összegre a 2027/97/EK rendeletben előírt 15 napon belüli határidővel szemben lehetőséget ad
a 15 napon túli kifizetésre, ami így nem áll összhangban az uniós rendelkezéssel, továbbá
határozatlan és 45 napnál hosszabb határidőt is lehetővé tesz, ami tisztességtelen.
„(…) és a PIR-t kiállítani.” (ÁSZF 18.1.2. pont)
„(…) azonnal, a tranzitterület elhagyása előtt (…) és a PIR-t kiállítani.” (ÁSZF 18.1.3. pont)
„(…) a jegyzőkönyv (PIR) (…)” (ÁSZF 18.1.7. pont)
A megjelölt kikötések azért tisztességtelenek, mert a poggyászkárok miatti panaszbejelentés és igényérvényesítés során indokolatlanul írja elő az utas számára a poggyász- rendellenességi jegyzőkönyv (PIR) kötelező kiállítását, ami a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó Montreáli Egyezmény előírásait szűkítik és túlzott formai követelményeket írnak elő, és a fogyasztót hátrányosan érinti. A tranzitterület elhagyása előtti kötelező PIR kiállítása egyidejűleg a Montreáli Egyezmény szabályaihoz képest szigorúbb és rövidebb határidőt jelent a fogyasztó igényérvényesítése, panaszbejelentése esetén, ami így a fogyasztó igényérvényesítési jogát indokolatlanul korlátozza.”
